My first day in NY!

Most van egy kis idom, igy gondoltam megirok egy bejegyzest, hogy haladjak egy kicsit ezzel is, mert hanem szornyen hosszu lessz ket  hetet megirni.

A gepen meg irtam, sza ott maradtam el, hogy leszallt a gep, az ido hamar eltelt, 3 es fel orat repultem New Yorkig. Ahogy bekapcsoltam a telefonom, jott egy sms MZ-tol, hogy melyik tarsasaggal erkezek, melyik terminalra. Ekkor gondoltam ra, hogy lehet ez a gyerek ki jott a repterre. El is mosolyogtam magam, hamar valaszoltam neki, hogy az American Airline, de a terminalt nem tudtam. Valasz mar nem is jott. Szedem a labam a csomagok fele, mar tavolrol latom is, hogy mar jonnek a Dallasbol erkezett csomagok is, nagyon nem nezelodtem, egyenesen a csomagok fele indultam volna.... de ekkor valaki megszolitott....MZ volt az. Annyira jo erzes volt, hogy azt elmondani sem tudom! Nagyon megorultem neki, meg ha nem is tudtam annyira kimutatni. Amikor meg nem is szamitottam ra, hogy esetleg valaki varna..tudtam, hogy Paulo nem er ra kijonni a repterre, de nem is vartam en ezt el tolle. Jo erzes volt otthoni szemlyt latni, kicsit megolelgetni es persze magyarul beszelni :)

Egy par sor MZ-rol, ha nem kovettetek a regi bejegyzeseket, es nem tudjatok, hogy ki o. :) Egy otthoni srac, pontosabban a falum meletti ici pici varoskaban lakik Szentegyhazan (Vlahita). Jarunk oda bulizni, ha otthonjaba vagyunk, az a legkozelebbi hely. Az en korosztalyom, mar azt se tudom, hany eve ismerem. Meg 5-8 osztalyos voltam amikor megismertem, es jo parszor logtunk egyutt, ezekben az iskolas evekben inkabb... Filharmonia turnekon vettunk egyutt reszt stb. Sza regen, meg akkor eleg joban voltunk.... Aztan telt az ido, es mi se beszelgettunk mar annyit. Neha latogattam de nem sokat... olyankor mindig koszontunk, egy ket mosoly, azt annyi. Igazabol ha  meglattam, mindig eszembe juttak azok a Filharmonia turnek amiken egyutt voltunk, meg az a nehany kis emlek.... Mar egy evnel is tobb, sot mar masfel eve, hogy utoljara beszelgettunk egy kicsit, a discoban otthon Szentegyhazan. Amikor latta, hogy kint vagyok, irt es igy ujra elkezdtunk beszelgetni, irni egymasnak stb.... Junius elejen jott ki New York-ba 3 honapra. Amikor meg o is megerkezett jottek a skypolasok is, nagyon erdekel a sorsa, es tenyleg a legjobbakat kivanom neki. Nagyon ugyes es megerdemli. Fotozassal foglalkozik, gyonyoru kepeket keszit, van tehetseg benne. Sza ennyi eleg is rola. 

Repteren nagy beszelgetesbe kezdtunk, olyan pici voltam melette, nem is emlkeztem, hogy igy megnott :) Egyszer egyet cigiztunk, majd busszal elmentunk az Astoriara, onnat meg metroval a Grand Central ra, ahonnal indult a vonatom Pelham-ba, New Rochelle melett. O volt az idegen vezetom. Nem is figyeltem oda, hol jarunk, csak kovettem ot. :) :) Igy egyszeru. :) Metro jegyet egy heteset vettem, ami penteken jar le, penteken en meg pont megyek DC-be, igy olcsobban jott ki, ez 29 dollar volt. Vonat jegyet is heteset vettem Pelham-ba, de ez mar 66 dollar volt. Nem a legolcsobb, de ha szallasra kellett volna fizetnem, akkor sokkal tobbe kerult volna. 

Grand Central 

Pelhamba hetkoznap vonat minden 30 percbe van, ami nagyon jo. Hetvegen meg minden egy oraban. Az utolso valami hajnali 1:15 kor van. Igazabol ezzel nem volt gond, mert nem terveztem kint ejszakazni. MZ - vel el is valtunk a Grand Central - nal, egyszer Pelham be akartam menni, csomagot letenni stb. De megbeszeltuk, hogy utanna visszamegyek es akkor meg estig egyutt loghatunk. A vonaton kozben beszeltem Pauloval. Mondta, hogy ugy alakult, hogy az anyukajat + a tesojat elkell vigye a vonat allomasra es, hogy akkor ott talalkozunk, hogy a kulcsot ide adja. Ahogy megerkeztem hivott is, hogy ne mozduljak, mert lat, csak o a tulso oldalon volt, vartak a vonatot. Hamar atfutott a kulcsot ide adta, azt mennie is kellett vissza. Epp fogott nekem egy taxit. Habar elterveztem, hogy gyalog megyek, sot mar le is rajzoltam, hogy talalok oda, de ha mar szolt a taxinak nem mondhattam, hogy nem megyek azzal... 16 perc gyaloglasra van a lakas, de ez gyors leptekkel, nem setalval. 7 dollart kert a taxis el ezert, itt fel is fogadtam, hogy akar hanykor jovok haza, nem erdekel, de en tobbet nem taxizok. 

Kivulrol igy nez ki az epulet, ahol lakik. Eleg csendes hely ez Pelham. 

Alig tudtam kizarni az ajtokat. Egy par percet szenvedtem, amig sikerult kinyitni. De komolyan, hogy itt mindennek forditval kell mukodnie. Teljesen ellenkezo iranyba zarjuk meg nyitjuk itt ezt, mint otthon. Balra csavarod akkor nyilik ki, jobbra meg zarodik be. Nah mindegy, a lenyeg hogy valahogy bejuttam. Hat semmi nagy cucc nem volt a lakas, de igazabol nem is vartam semmi nagyot, a lenyeg az volt nekem, hogy legyen egy hely ahol aludhatok. A kutyaja bevolt zarva, feltem is, hogy nehogy megharapjon, mivel, hogy nem ismer, de nem volt gaz vele, meg megse ugatott. 

Letusoltam, osszeszedtem magam, azt indultam volna vissza, de olyan esso lett, varnom kellett vagy egy orat amig elalt. Merges is voltam miatta. Meg teljesen el se allt, de mar nem birtam tovabb varni, utnak indultam, persze gyalog. Simman meg is talaltam, nagyon egyszeru ut vezetett arra. 

Csak nehany kep uton az allomas fele :)

Es mar itt is vagyok. :) Egyetlen egy utcan kellett vegigsetalnom, ami a fo utca is, van par bar, meg ilen olyan uzlet ott.

Grand Central - nal MZ vart is ram. Grand Central - tol elsetaltuk a Times Square - re, kicsit nezelodtunk a gift shoppokban majd beultunk egy sorozobe, hogy igyunk akkor mar meg egy Welcome Drinket!

Szar a gepem, sajnos sotetsegbe szar kepet keszit.... :(

Jokat beszelgettunk, majd vissza setaltunk a Grand Central-ra, ukozben megpihentunk a Bryant Parknal egyet  cigizni, ahonnan 11 fele a rendorok ki is pakoltak, zartak be a parkot. Paulo hamarabb vegzett, igy ejfelkor kellett talalkozzak vele a Grand Central-nal. Hamarabb erkeztunk egy oraval, de MZ olyan rendes volt, ott maradt velem, hogy ne kelljen egyedul varjak, beszelgetvel hamarabb eltelik az ido.

Dohany vagy csoki?

Grand Central lepcsoin uldogelve. Eleg faradt voltam itt mar igy utazas, meg egy csomo gyaloglas utan ....

Ejfel utan picivel jott is Paulo meg a testvere (o is ott volt Miami-ban), egyutt mentunk vonattal, de nem haza Pelham-be, hanem New Rochelle - be egy clubba, ami nappal etterem. Ugyanaz az etteremlanc, ahol Paulo dolgozik a City-ben. Hasonlo de nagyon a Miamiban levo Mangohoz, ahol megismerkedtunk. Ugyanaz a zene stilus. Legfokepp spanyol. Kicsit drinkeltunk, azt tancolgattunk.... megint salsa ugye amit nem is tudok... ha sokat baratkozom ilyen kozep meg del amerikaiakkal, akkor elobb utobb megkell tanulnom nekem Salsazni :) Paulo egyik baratja, aki abban a barban dolgozott az ejszaka egy roman srac, Bucharestbol. Tud par szot , mondatot magyarul is. Kozel negy volt, amire bezart a hely, taxival mentunk haza Pelham-be. Uton arrafele tudtam meg, hogy a tesoja osszeveszett az elettarsaval mar megint, mivel Miamiban is civakodtak vegig. Sza a lenyeg, hogy a tesoja is hozza jott aludni. Kozben meg elmeselte, hogy az anyukaja ugye itt van, es hogy a tesojaeknal lakott, de hogy az elettarsa megsertette az anyukajat tobbszor is es hogy ebbol kifolyolag nagy vitak kerekedtek, el is akart onnat jonni az anyukaja meg  a tesoja. Mivel, hogy tudtak, en jovok ide, ezert kitalaltak, hogy foglalnak akkor nekik, egy hotel szobat, de vegul csak arra dontottek, hogy akkor inkabb befizetnek nekik egy par napos nyaralasra, igy alakult, hogy szombaton, amikor en erkeztem ok elutaztak Puerto Rico-ba. Aranyos volt az anyukaja, sutott is nekunk egy mangos tortat, olyan finom volt. 

Ennyit az elso napomrol! :)